A közjegyző közhitelességgel felruházott személy, aki a jogviták megelőzése érdekében a feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújt. A jogügyletekről és jogi jelentőségű tényekről közokiratot állít ki, okiratokat őriz meg, a felek megbízásából pénzt, értéktárgyat és értékpapírt vesz át a jogosult részére történő átadás végett, továbbá a feleket a hatáskörébe utalt eljárásokkal kapcsolatban – a felek esélyegyenlőségének biztosításával – tanácsadással segíti jogaik gyakorlásában és kötelezettségeik teljesítésében. A közjegyző folytatja le a hagyatéki eljárást és a hatáskörébe utalt egyéb nemperes eljárásokat. Jogszabály által meghatározott hatáskörében az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez.
A közjegyzőség érdemi tevékenysége tehát az állam igazságszolgáltató funkciójának egyik végrehajtójaként végzett hatósági jogalkalmazó tevékenység.
E tevékenységi körében a közjegyző hatósági határozatot hoz, de nem dönti el a jogvitát (hiszen az Alkotmány 45. §-a kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a bíróságok gyakorolják).
A közjegyző tevékenységét körülírhatjuk úgy is, hogy permegelőző, perkönnyítő és perelkerülő szerepet tölt be (e szerepkörök között természetesen vannak átfedések, így egyes eljárások nemcsak a per megelőzését, de adott esetben elkerülését is eredményezhetik).
A közjegyzői okiratok az ügyleti okirat és a ténytanúsító okirat.
Az ügyleti okirat közhitelesen tanúsítja a jogügyletre vonatkozó akaratnyilvánítás tényét (pl. szerződés közokiratba foglalása, egyoldalú tartozáselismerés); míg a ténytanúsító okiratban a közjegyző a jogi jelentőségű tényeket közhitelesen tanúsítja jegyzőkönyvi (pl. közjegyzőnél letett végrendelet) vagy záradéki (pl. másolathitelesítések) formában.
A jogi jelentőségű tényeknek olyan sok formája létezik, hogy az egyes típusok, esetkörök felsorolása gyakorlatilag lehetetlen.
A közjegyző által a rá vonatkozó törvényben előírt alakszerűségek megtartásával elkészített közjegyzői okirat, ennek hiteles kiadmánya és hiteles másolata: közokirat.
Erről pedig a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. kimondja:
„195. § (1) Az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít."
Amennyiben az adott ügylet létrejöttét közokiratba foglalják a felek, a közokirati minőség törvény által preferált bizonyító ereje, továbbá önmagában a közjegyzői eljáráshoz fűződő közbizalom ereje is számos jogvitát megelőzhet, feleslegessé tehet.
A közjegyző felel azért, hogy az általa szerkesztett közjegyzői okirat a valóságnak megfelelően tartalmazza a közjegyző jelenlétében történt tényeket.
A közokirat további előnye, hogy valódisága mellett vélelem – helyesebben: ideiglenes igazság – szól: a törvény kimondja, hogy a közokiratot az ellenkező bizonyításig valódinak kell tekinteni, míg a magánokirat valódiságát bizonyítani kell, ha azt az ellenérdekű fél kétségbe vonja.
A végrendeletnek – közjegyzői szempontból – két formáját ismerjük: közjegyzőnél letett (letétbe helyezett) magánvégrendelet és közjegyzői okiratba foglalt végrendelet (közvégrendelet).
Az elsőről jegyzőkönyvi ténytanúsító okiratot készít a közjegyző, a második speciális ügyleti okirat. A nyíltan vagy borítékba zárva letétbe helyezett végrendelet kapcsán a közjegyző azt tanúsítja közhitelesen, hogy a végrendelet az örökhagyótól származik, hogy a letett irat a letevő végakaratát tartalmazza, és a letét időpontját. A közvégrendelet ettől annyiban „több”, hogy ennél a formánál tartalmi felelőssége is van a közjegyzőnek; okirata azt is közhitelesen tanúsítja, hogy a végrendeletben foglaltak a valóságnak megfelelők, érvényesíthetők.
A végintézkedésekről a Magyar Országos Közjegyzői Kamara országos nyilvántartást vezet. A hagyatéki eljárás során ennek segítségével a közjegyző a végintézkedésről tudomást szerez és biztosítja annak érvényesülését.
A polgári ügyekben a nemperes eljárás az igazságszolgáltatás megvalósításának egyik formája. Ezekben az eljárásokban általában nincs a klasszikus értelemben vett jogvita, hanem valamely jog védelmére, elismertetésére, tanúsítására vagy érvényesítésére irányulnak. Az eljárások a polgári peres eljárásokhoz képest rugalmasabbak és egyszerűbbek.
A közjegyzőnek a nemperes eljárás során hozott határozata a jogorvoslat szempontjából a helyi bíróság végzésével azonos hatályú. A klasszikus közjegyzői nemperes eljárások a következők: hagyatéki eljárás, okirat megőrzése, pénz, értéktárgy és értékpapír bizalmi őrzése, az értékpapírok és okiratok megsemmisítése; ide sorolható továbbá az ingók zálogjogi nyilvántartása, a váltó-, csekk-, illetve közraktári zálogjegy-óvás felvétele, és 2009-től a szakértő kirendelése és az előzetes bizonyítás felvétele is. (Megjegyzendő másfelől, hogy a polgári eljárásjog tudománya magát az okirat-szerkesztési eljárást is nemperes eljárásnak tekinti.)
2010. júniusától a közjegyzőség hatáskörébe került teljes körűen a fizetési meghagyásos eljárások intézése, valamint jogszabály által meghatározott körben végrehajtás elrendelése.
Röviden a közjegyzői hatáskörökbe tartozó nemperes eljárásokról:
hagyatéki eljárás, öröklési bizonyítvány
Hatályos Polgári Törvénykönyvünk ötödik része tartalmazza az öröklési jog szabályait. A törvény gyakorlati végrehajtása
klasszikus közjegyzői feladat, maga a hagyatéki
eljárás lefolytatása tehát a közjegyző hatáskörébe tartozik, amit jelenleg részletesen a 2010. évi XXXVIII.
törvény szabályoz.
A közjegyzői eljárás célja, hogy az örökléssel kapcsolatos valamennyi kérdés jogvita nélkül rendeződjék, és ehhez az érdekeltek a kellő jogi tájékoztatást megkapják.
Amennyiben csak a fél örökösi minőségét kell igazolni, a közjegyző öröklési bizonyítványt állít ki. Az öröklési bizonyítvány kiállítását az örökösként érdekelt személy, a hagyatéki hitelező vagy a végrendeleti végrehajtó kérheti.
okirat megőrzése
Ezt a nemperes eljárást a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény szabályozza. Eszerint a
közjegyző – ha jogszabály kivételt nem tesz – bármely okiratot átvehet megőrzés céljából. Az okirat átvétele alkalmával
jegyzőkönyvet készít, és az átvett okiratról a
félnek átvételi elismervényt ad.
Az okirat kiadásakor a közjegyző – miután az átvevő személyazonosságáról meggyőződött – az átvételt a jegyzőkönyvön vagy külön
jegyzőkönyvben ismerteti el.
(Ugyanezeket az előírásokat kell megfelelően alkalmazni a váltó, továbbá az információhordozók átvételére és visszaadására
is.)
pénz, értéktárgy és értékpapír bizalmi őrzése
A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény szabályozza. Pénz, értéktárgy
és közforgalomban levő értékpapír bizalmi őrzés céljából történő átvételére a közjegyző akkor jogosult, ha a fél közjegyzői
okirat készítése során és azzal összefüggésben
megbízta a közjegyzőt a felsorolt értékeknek a másik fél vagy a feleken kívül álló (harmadik) személy részére történő
átadásával, illetőleg bíróságnál vagy más hatóságnál
való letétbe helyezésével.
Értéktárgy átvételéhez a közjegyző szakértői vélemény csatolását kérheti.
A közjegyző a pénz, értéktárgy és értékpapír átvételéről jegyzőkönyvet készít, továbbá az átvett pénzről, értéktárgyról és
értékpapírról az átadónak átvételi
elismervényt ad.
Ha a fél rendelkezése szerint a pénzt, értéktárgyat és értékpapírt a másik fél vagy harmadik személy részére kell átadni, a
fél eltérő rendelkezése hiányában a
közjegyző azt 15 napon belül köteles teljesíteni. Ha ez nem lehetséges, a közjegyző a félnek a pénzt, értéktárgyat és
értékpapírt visszaadja, vagy bírósági (hatósági)
letétbe helyezi, egyebekben az átvett pénzt, értéktárgyat és értékpapírt haladéktalanul köteles a bíróságnál vagy más
hatóságnál letétbe helyezni.
A közjegyző a bírósági (hatósági) letétbe helyezés alkalmával kapott elismervényt a jegyzőkönyvhöz fűzi, az átadót pedig
értesíti a megbízás teljesítéséről.
értékpapír és okirat semmissé nyilvánítása
Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény
szabályozza ezt az eljárást. Eszerint az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült, magyarországi székhelyű kibocsátótól
származó értékpapír semmissé nyilvánítását
a közjegyzőtől annak utolsó birtokosa, és az kérheti, akit az értékpapír alapján valamely jog illet meg, vagy valamely
kötelezettség terhel.
Az eljárásra bármelyik közjegyző illetékes.
Az eljárást megindító kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az eljárás lefolytatására irányuló kérelmet,
b) a kérelem előterjesztésének indokait,
c) a rövid tényállást,
d) az illetékes közjegyző megjelölését, a közjegyző illetékességének megállapításához szükséges adatokat,
e) a kérelmező nevét, lakóhelyét (székhelyét),
f) az értékpapír kiállítójának (kibocsátójának) nevét, székhelyét,
g) az értékpapír lényeges tartalmát (megnevezését, az általa megtestesített jogot, követelést, és ha rendelkezésére áll, az
értékpapír ISIN-azonosítóját,
sorozatszámát, sorszámát).
A kérelemhez csatolni kell az értékpapír másolatát, amennyiben az rendelkezésre áll.
A kérelem benyújtását követően a közjegyző hirdetményt tesz közzé, amely tartalmazza a felhívást az értékpapír birtokosának
arról, hogy az értékpapírt a
hirdetmény közzétételétől számított 6 hónap alatt mutassa be a közjegyzőnél, mert ellenkező esetben az értékpapírt a közjegyző
semmissé fogja nyilvánítani.
A közjegyző felhívhatja az értékpapír alapján kifizetésre kötelezett személyt vagy szervezetet, hogy további rendelkezésig az
értékpapír alapján kifizetést ne
teljesítsen, illetőleg, hogy az időközben esedékessé váló összeget helyezze bírói letétbe.
6 hónap elteltével a közjegyző az értékpapírt semmissé nyilvánítja, ha a hirdetmény közzétételének ideje alatt az értékpapírt
nem mutatták be, és annak hollétére
vonatkozó adatot sem jelentettek be. A semmissé nyilvánított értékpapírral a benne foglalt jogot gyakorolni, követelést
érvényesíteni nem lehet.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara a hirdetmények közzétételére az interneten folyamatosan elérhető, nyilvános, díjmentesen megtekinthető elektronikus nyilvántartást működtet, amelyben a hirdetmény a közzététele időpontjának megjelölésével együtt jelenik meg.
A fenti szabályok vonatkoznak a váltó és a csekk semmissé nyilvánítására is azzal az eltéréssel, hogy a hirdetményi határidő egy hónap, míg okiratra azzal, hogy a hirdetményi határidő egy hónapra leszállítható.
A 2009. évi L. törvény 2010. június 1-től ezt a korábban bírósági hatáskörbe tartozó nemperes eljárást közjegyzői hatáskörbe utalja, ezzel csökkentve a bírósági munkaterheket. A törvény általános indoklása szerint azok a feladatok "amelyeket bíróságok látnak el, de nem minősülnek érdemi ítélkezést igénylő ügyeknek, átadhatók a közjegyzőségnek. Ilyenek tipikusan az olyan nemperes eljárások, amelyekben nincs érdemi jogvita".
A fizetési meghagyásos eljárás azért bír jelentőséggel, mert kizárólag közjegyzői fizetési meghagyásos eljárás útján lehet érvényesíteni az egymillió forintot meg nem haladó értékű lejárt pénzkövetelést. Az egymillió forintot meghaladó követelés a jogosult választása szerint akár fizetési meghagyásos eljárásban, akár polgári peres eljárásban is érvényesíthető.
Afizetési meghagyást azonban nem lehet kibocsátani és kérelmet hivatalból el kell utasítani, ha a kötelezettnek nincsen belföldön ismert címe (tartózkodási helye vagy székhelye), illetve munkaviszonyból származó pénzkövetelés iránti igény esetén, ha az ügy tárgya a jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése vagy a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény.
Fontos változás, hogy a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elektronikusan is benyújtható. Sőt, a jogi személy felek, illetve a jogi képviselővel eljáró felek kizárólag elektronikusan terjeszthetik elő kérelmüket. Az elektronikusan benyújtott kérelmek a MOKK központi rendszeréhez futnak be, onnan kerülnek automatikusan szétosztásra az egyes közjegyzők között. Így tehát az eljárásra minden közjegyző országosan illetékes. Magánszemélyeknek papír alapon és szóban is előterjeszthető a kérelem bármely közjegyzőnél.
A kérelmet az erre rendszeresített űrlapon kell benyújtania a félnek (kivéve a szóbeli előterjesztést). Ez az űrlap az eljárást indító irat, amely minden közjegyzői irodában elérhető (csakúgy, mint a kitöltési útmutató és az eljárási díj megfizetésére szolgáló csekk is).
A fizetési meghagyásos eljárásos eljárásért a MOKK részére jogszabályban meghatározott eljárási díjat kell fizetni (illetéket nem kell fizetni). A díjalap a pénzkövetelés eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értéke, a díj mértéke: 3 %, de legalább 5.000 forint, maximum 300.000 forint. (Tájékoztatásul: az eljárás a felek számára olcsóbbá vált azáltal, hogy közjegyzői hatáskörbe került, hiszen a bírósági eljárásban szintén a pertárgy értékének 3 százaléka az irányadó, viszont 450.000 forint volt a felső illetékhatár). Fizetésre halasztás, illetve részletekben való fizetés iránti kérelem esetén 1 % az eljárási díj, de legalább 5.000 forint, maximum 15.000 forint. A díjak megfizetésének a módja az eljárás elektronikus úton történő kezdeményezésénél: átutalás, papíron és szóban történő kérelem-előterjesztésnél csekkes befizetés.
Az eljárási határidők segítik a gyors ügyintézést, hiszen miután a közjegyzőhöz elektronikusan megérkezik a kérelem, a közjegyző3 munkanapon belül, papír alapú kérelem és szóban előterjesztett kérelem esetén pedig 15 napon belül intézkedést hoz.
A közjegyző által elrendelt végrehajtás célja állami kényszer igénybevételével teljesítés kikényszerítése vagy a későbbi
teljesítés biztosítása. A végrehajtás
elrendelése (a biztosítási intézkedés kivételével) mindig egy ún. végrehajtható okiraton alapszik. A közjegyzők esetében ezek a
végrehajtható okiratok: 1. a fizetési
meghagyás, 2. a közjegyző által jóváhagyott egyezség, 3. a közjegyzői okirat, 4. a közjegyzői díjjegyzék. A közjegyző ezen
okiratok alapján rendelheti el a végrehajtást.
(Egyéb esetekben megmaradt a bíróság végrehajtás-elrendelési hatásköre.) Ebben a nemperes eljárásban a közjegyző nem folytat le
bizonyítást, feladata és hatásköre megegyezik
a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényben szabályozott végrehajtást elrendelő bíróság feladatával és
hatáskörével.
A fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése: a közjegyző az egész ország területére illetékes, érvényesül a
Magyar Országos Közjegyzői Kamara általi központi
ügyelosztás az elektronikusan benyújtott kérelmeknél, papíron és szóban a kérelem bármelyik közjegyzőnél előterjeszthető.
A közjegyzői okirat záradékolása: az okiratot készítő közjegyző rendelkezik kizárólagos illetékességgel. Amennyiben az okirat
később módosításra kerül, az alapokiratot
készítő közjegyző illetékes, a MOKK 29. iránymutatása szerint ugyanis az „okirat módosításai, a szerződés felmondása,
valamint a végrehajtás egyes feltételeinek a
bizonyítására szolgáló ténytanúsítványok az illetékesség megalapozása szempontjából figyelmen kívül maradnak, ugyanis a
végrehajtandó okirat az alapokirat” [1. § (2)
bekezdés].
A közjegyző által jóváhagyott egyezség végrehajtása: bármelyik közjegyzőnél kérhető.
A közjegyző díjjegyzékének végrehajtása: a díjjegyzéket kiállító közjegyzőn kívül bármelyik közjegyző illetékes.
Biztosítási intézkedés elrendelése az eljáró közjegyzőnél kérhető.
A közjegyző a végrehajtást 3 fajta ún. végrehajtható okirattal rendeli el, ezek a
1. végrehajtási lap (a. fizetési meghagyás végrehajtásánál, b. közjegyző által jóváhagyott egyezség végrehajtásánál,
c. közjegyző díjjegyzékének végrehajtásánál),
2. a végrehajtási záradék (közjegyzői okirat végrehajtásánál),
3. végzés (biztosítási intézkedésnél).
Az eljárási díj mértéke az ügyérték 1 %-a, de legalább 5.000 forint, maximum 150.000 forint, amely összeget a
végrehajtási törvény szerint a végrehajtást kérőnek
kell megelőlegeznie. Biztosítási intézkedés elrendelésénél az ügyérték 1 %-a, de legalább 5.000 forint, maximum 30.000
forint a díj.
A 2009. évi XXIX. törvény rendelkezései alapján azonos nemű személyek bejegyzett élettársi kapcsolatának megszüntetését is
elvégzi a közjegyző, amennyiben az élettársak
azt befolyásmentesen, közösen kérik, és nincs olyan gyermek, akinek a tartására a bejegyzett élettársak közösen kötelezettek,
valamint megegyeztek az őket egymással szemben
terhelő, jogszabályon alapuló tartás, a közös lakás használata, valamint a közös vagyon megosztása kérdésében.
Az eljárásra az a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén a kérelmezők utolsó közös lakóhelye volt, vagy akinek
az illetékességi területén a felek
valamelyikének lakóhelye van. Az új jogszabályi rendelkezés alapján a közjegyzők vezetik a Polgári Törvénykönyv szerinti
élettársi kapcsolat fennállásának bizonyításának
megkönnyítését célzó Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartását. A nyilvántartásba történő felvételt az egynemű és külön
nemű élettársak, mint kérelmezők közösen
kérhetik, míg az élettársi kapcsolat fenn nem állásáról szóló nyilatkozatot bármelyik élettárs egyedül is kérheti. Az
élettársak közös kérelmére a nyilvántartás
tartalmazza az élettársak születendő közös gyermekének, gyermekeinek családi nevét is. Az élettársi nyilvántartás
fennállásáról szóló nyilatkozat bejegyzésének
időpontjától számított 100 évig tartalmazza.
Az előzetes bizonyítás szabályait egyfelől a polgári perrendtartásról szóló törvény (Pp.), másfelől az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló jogszabály tartalmazza.
A Pp. szerint előzetes bizonyításnak van helye, ha:
a) valószínűnek mutatkozik, hogy a bizonyítás a per folyamán, illetőleg annak későbbi szakában már nem lenne sikeresen
lefolytatható, vagy az jelentős nehézséggel járna;
b) valószínűsíthető, hogy a bizonyítás előzetes lefolytatása a per ésszerű időn belül történő lefolytatását, illetőleg
befejezését elősegíti;
c) valamely dolog hiányaiért a felet szavatosság terheli;
d) a bizonyítás előzetes lefolytatását külön jogszabály megengedi.
2009. január 1-jétől ezt a tevékenységet már nemcsak a bíróságok, hanem a közjegyzők is elvégezhetik, amennyiben a fenti esetek valamelyike fennáll, és ha a kérelmezőnek a bizonyíték beszerzéséhez – különösen jelentős tény vagy állapot megállapításához – jogi érdeke fűződik. (A közjegyző előtti előzetes bizonyításnak nincs helye ugyanakkor, ha az ügyben polgári per vagy büntetőeljárás már folyamatban van.)
A közjegyző előtti eljárásban az előzetes bizonyítást kezdeményező kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az eljárás lefolytatására irányuló kérelmet,
b) a kérelem előterjesztésének indokait,
c) a rövid tényállást,
d) az illetékes közjegyző megjelölését, a közjegyző illetékességének megállapításához szükséges adatokat,
e) a kérelmező nevét, lakóhelyét (székhelyét),
f) a bizonyítani kívánt tényeket és az azokra vonatkozó bizonyítékokat,
g) azokat a körülményeket, amelyeknek alapján előzetes bizonyításnak helye van,
h) az igazságügyi szakértő kirendelése iránti kérelmet, ha a kérelmező szerint az eljárás lefolytatásához igazságügyi szakértő
kirendelése szükséges.
Azt, hogy az előzetes bizonyítás előfeltételei fennállnak, valószínűsíteni kell.
A fenti kérelmet írásban lehet előterjeszteni, vagy az illetékes közjegyzőnél jegyzőkönyvbe lehet mondani.
A közjegyző – a kérelem érkezésétől számított 8 munkanapon belül – felhívja a kérelmezőt, hogy az eljárás lefolytatásának külön jogszabályban meghatározott közjegyzői munkadíját és költségtérítését előlegként fizesse meg.
Az eljárásra az a közjegyző is illetékes, akinek az illetékességi területén a bizonyítás helye van.
Az előzetes bizonyítás mintájára ennek a közjegyzői eljárásnak a szabályait is egyfelől a polgári perrendtartásról szóló törvény (Pp.), másfelől az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló jogszabály tartalmazza, ugyanakkor irányadók a szakértőkre vonatkozó rendelkezések is.
Az eljárás arra szolgál, hogy megkönnyítsen, sőt, adott esetben kiiktasson egy későbbi peres eljárást pl. nyilvánvaló hibás teljesítés, jogos szavatossági igény esetén. Amennyiben a kérelmező számára jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, a közjegyzőtől igazságügyi szakértő kirendelése kérhető (erre eddig csak már megindult peres eljáráson belül volt lehetőség, 2009. január 1- jétől ugyanakkor a pert megelőzően, az illetékes közjegyzőtől is kérhető lefolytatása).
Itt is érvényesül az a szabály, ami az előzetes bizonyítási eljárásnál: a kérelmet a közjegyző elutasítja, ha abban a kérdésben, amelyre a szakértői véleményt a kérelmező be kívánja szerezni, a kérelmező által vagy ellene indított más bírósági eljárás, vagy a kérelmező ellen indított büntetőeljárás van folyamatban. Az e rendelkezés ellenére készült szakvélemény az adott eljárásban nem használható fel.
A szakértő kirendelésére irányuló eljárásban bizonyításnak nincs helye.
Az igazságügyi szakértő kirendelése iránti kérelem kötelező tartalmi elemei:
a) az eljárás lefolytatására irányuló kérelem,
b) a kérelem előterjesztésének indokai,
c) a rövid tényállás,
d) az illetékes közjegyző megjelölése, a közjegyző illetékességének megállapításához szükséges adatok feltüntetése,
e) a kérelmező neve, lakóhelye (székhelye),
f) a szakértői vizsgálat tárgya és annak helye,
g) azok a kérdések, amelyekre vonatkozóan a szakértőnek véleményt kell nyilvánítania.
A kérelem elintézése keretében a közjegyző felhívja a kérelmezőt, hogy a szakértői díj fedezésére előreláthatólag szükséges összeget helyezze bizalmi őrzésbe, majd a szakértői névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértőt, szakvélemény adására feljogosított gazdasági társaságot, szakértői intézményt vagy külön jogszabályban meghatározott állami szervet, intézményt, szervezetet rendel ki szakértőként. (Más szakértő csak ezek hiányában, kivételesen alkalmazható.)
A szakértő a szakvéleményt a szakértőt kirendelő végzés kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles előterjeszteni. Ez a határidő egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható.
A szakértő kirendelésének költségeit a kérelmező viseli, ideértve azt az esetet is, ha a szakértő a szakvélemény elkészítéséhez szükséges vizsgálatot nem tudta lefolytatni.
A közjegyzői okirat alapján közvetlen bírósági végrehajtásnak van helye, ami azt jelenti, hogy nincs szükség pereskedésre; megelőző, hosszadalmas bizonyítási eljárás lefolytatása és bírói ítélet nélkül is kikényszeríthető, állami kényszer útján behajtható a követelés vagy egyéb olyan kötelezettség, amelynek érvényesítése bírósági végrehajtási útra tartozik. A közokirat segítségével tehát a perköltség és jelentékeny időráfordítás is megtakarítható.
A jogszabály nyelvén (részlet a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényből):
„5. § (1) A bírósági végrehajtás során állami kényszerrel is el kell érni, hogy a pénzfizetésre, illetőleg az
egyéb magatartásra kötelezett (a továbbiakban:
adós) teljesítse a kötelezettségét.
10. § A bírósági végrehajtást (a továbbiakban: végrehajtás) végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. A
végrehajtható okiratok a következők:
a) a bíróság által kiállított végrehajtási lap,
b) az olyan okirat, amelyet a bíróság végrehajtási záradékkal látott el, […]
21. § (1) A bíróság végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza
a) a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást,
b) a jogosult és a kötelezett nevét,
c) a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét,
d) a teljesítés módját és határidejét.
(2) Ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a
feltétel vagy időpont bekövetkezését
közokirat tanúsítsa.
(3) E § alapján akkor van helye végrehajtásnak, ha a közjegyzői okiratba foglalt követelés bírósági végrehajtási útra
tartozik, és ha a követelés teljesítési
határideje letelt.”
A perekhez vezető konfliktusok bíróság mellőzésével elért feloldását más néven közvetítői eljárásnak – idegen szóval mediációnak – hívjuk, amely tevékenységet az erről szóló jogszabály alapján közjegyzők is végezhetik.
A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvényt az Országgyűlés a polgári jogviták bíróságon kívüli rendezésének elősegítése érdekében alkotta meg; célja, hogy elősegítse a természetes személyek és más személyek személyi és vagyoni jogaival kapcsolatban felmerült azon polgári jogviták rendezését, amelyekben a felek rendelkezési jogát törvény nem korlátozza.
A közvetítés fogalma: a közvetítés a fenti törvény alapján lefolytatott olyan sajátos konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, amelynek célja a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján a vitában nem érintett, harmadik személy (közvetítő) bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozása.
A közvetítő közjegyző feladata, hogy a közvetítés során pártatlanul, lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint közreműködjön a
felek közötti vitát lezáró megállapodás
létrehozásában.
Fontos kiemelni, hogy a közjegyző e tevékenysége keretében sem veszi át a bíróság szerepkörét: a felek jogvitáját nem dönti
el, csupán segíti a feleket, hogy saját maguk
megegyezésre juthassanak vitás ügyükben.
A közjegyzői tevékenység iránti közbizalom erősítését szolgálja közjegyzői levéltár és a 2009. január 1-jétől felállított, ún. elektronikus letéti tár.
A közjegyzőkről szóló törvény alapján közjegyzői levéltárban kell elhelyezni:
a) az 1992. január 1-jén, illetve ezt követően hivatalba lépett közjegyző okiratait, nyilvántartásait és hivatali bélyegzőjét,
ha a közjegyző szolgálata megszűnt vagy áthelyezték;
b) a 2010. január 1-jét követően jogerősen befejezett közjegyzői nemperes eljárásban keletkezett iratokat az eljárás jogerős
befejezését követő két év elteltével;
c) az elektronikus úton vezetett levéltárban elhelyezett, 2008. január 1-jét követően létrejött okiratok eredeti példányait,
ha elkészítésük óta öt év eltelt.
A közjegyzői levéltár a Magyar Országos Közjegyzői Kamara mellett működik, fenntartásának költsége a Magyar Országos Közjegyzői Kamarát terheli.
2009. január 1-jétől a fél kérelmére a közjegyző ún. elektronikus letéti tárban helyezi el a kérelemben megjelölt okirat elektronikus hiteles másolatát. Az elektronikus letéti tárban az elektronikus okiratot három évig kell őrizni. Az őrzési idő a lejáratot megelőzően külön kérelemre – legfeljebb hároméves időtartammal – többször meghosszabbítható, a hosszabbításra irányuló kérelem hiányában az elektronikus másolatot törölni kell.
A letéti tárból csak a letevő fél vagy meghatalmazottja részére adható ki papír alapú vagy elektronikus másolat.
A másolatot bármely közjegyző kiadhatja.
Az Országgyűlés már 2001-ben megalkotta az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényt, ennek a jogszabálynak a széles körű gyakorlati alkalmazása azonban a csak közeljövőben várható.
A közjegyzői tevékenységgel kapcsolatban további fontos és hasznos információk a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapján is találhatók.